Húsv. 7. hete, péntek – ApCsel 25,13-21; Jn 21, 15-19
Hogyan/mennyire működünk együtt a Szentlélekkel?
Legfőképpen mit ajánlatos kérni a Szentlélektől?
Azzal kezdtük ezt a hetet, hogy a Szentlélek nélkül semmire sem megyünk. Ezért a legfontosabb, hogy Vele együttműködjünk. Ha ebben állhatatosak maradunk, akkor okosságot és erőt kapunk ahhoz, hogy helyes célokat tűzzünk ki, aztán sohase feledjük a célt, és végül minden erőnket és képességünket a kitűzött cél elérésére, a küldetésünk teljesítésére fordítsunk.
Pünkösd ünnepéhez közeledve remélhetőleg pontosan tudjuk, hogy mi a küldetésünk. Az, ami Pünkösdnek a végső értelme és célja: hogy Isten az ő szeretetét általunk akarja és tudja jelenvalóvá tenni azok számára, akiket ránk bízott.
Ha valóban „megismertük a szeretetet és hittünk benne”, ahogy János apostol megfogalmazta hitünk lényegét (1Jn 4,16), akkor az a dolgunk és egyben az a kötelességünk, hogy viszonozzuk ezt a szeretetet. Legfőképpen tehát az ilyen szeretet ajándékát érdemes kérni a Szentlélektől, az Isten Szeretetének Lelkétől.
Jézus nem elégedett meg a szeretet szóbeli megvallásával, hanem annak gyakorlati megvalósítását is megkívánta Pétertől. Aki ugyanis teljes szívével akar ragaszkodni Krisztushoz, és aki Őt igazán szereti, az feladatot és küldetést kap. Mindez nemcsak Péterre, hanem ránk is vonatkozik.
! Jézus tőlünk is megkérdezi mindennap, hogy szeretjük-e Őt. És mindennap újra és újra bizonyítanunk kell, hogy valóban szeretjük. Ezt pedig nekünk sem csak szavakkal kell tenni, nem is csak érzelemmel, hanem úgy, hogy teljesítjük parancsait. A Jézus iránti szeretetünket a másokról, a ránk bízottakról való gondoskodással, a velük való törődéssel fejezzük ki, vagyis annak a jézusi parancsnak a teljesítésével, hogy „Legeltesd bárányaimat!” Más szavakkal: ha szeretsz engem, akkor törődj azokkal, akiket rád bízok, olyan törődéssel, amilyennel én szeretnék törődni velük! Jó lenne este minden napot azzal az érzéssel és tudattal lezárnunk, hogy „Jézusom! A feladatot, amelyet rám bíztál, teljesítettem.”
! Nekünk a világban sem csak szavunkkal, hanem tetteinkkel és egész életünkkel kell tanúságot tenni Isten szeretetéről, soha nem feledve azt, hogy Krisztus előbb szeretett minket és mindig jobban szeret bennünket, mint amennyire mi vagyunk képesek szeretni Őt.
Kérjük a Szentlelket, segítsen meg minket, hogy legyen erőnk, okosságunk és hűségünk Jézus szeretet-parancsának a teljesítésére. Hogy ne a magunk földi előnyeit keressük, hanem úgy szeressük azokat, akiket ránk bízott az Isten, hogy a mi szeretetünkben, gondoskodásunkban és törődésünkben Isten szeretetét ismerjék fel azok, akiket Isten nekünk ajándékozott, és így szeretetünkkel elsősorban a magunk és szeretteink üdvösségét szolgáljuk!
Köszönjük meg és becsüljük nagyra küldetésünket! Ugyanakkor kérjük Isten segítségét, hogy ahol mi vagyunk, ott maga az Isten legyen jelen általunk a világban az ő gondviselő szeretetével, hogy így egész életünk Isten megdicsőítése legyen, hogy ő így dicsőítsen meg minket itt a földön, és szerethessük őt az örök életben is!