Templomunkat IV. Béla, ferences harmadik rendi király, „Második Honalapító” az 1250-es években építtette gótikus stílusban. A török, mohácsi győzelmét követően, 1526. szeptember 23-án a templomot felgyújtotta, a ferenceseket kardélre hányta. A legyilkolt áldozatok között volt az első név szerint ismert magyar költő, a templom papja: Vásárhelyi András, az „Angyaloknak nagyságos Asszonya” kezdetű Mária-himnusz (1508) szerzője. Budavár elfoglalásának évétől, 1541-től kezdve a templom „Szinán bég”-dzsámi néven muszlim-török istentiszteleti hely volt.
A ferencesek 1686 nyarán állították vissza falai között a katolikus istentiszteletet. Hivatalosan 1690. április 7-én adta újra birtokba I. Lipót császár és király, majd a templomot és kolostort barokk stílusban építették újjá. Ünnepélyes felszentelése 1743. szeptember 21-én, Szent Máté apostol és evangélista ünnepén történt.
1950-ben a kommunista kormányzat a helyi ferences jelenlétet megszüntette. Negyvenévi kényszerű távollét után 1990. szeptember 1-jén térhetett vissza a rend templomba és folytathatta évszázados küldetését: Isten dicsőségének és felebarátaink üdvösségének szolgálatát, mely ma is a kiengesztelődés (szentgyónás) és a gyakori szentmisék országosan is ismert helyszíne lett.
Templomunk felszentelésének napján, szeptember 21-én, szombaton 6-kor, 8-kor, 10-kor, 11-kor és 18.30-kor lesznek a szentmisék. Gyóntatás 8-12-ig és 16-19 óráig.