Évközi 19. hét, szerda – Mt 18,15-20
Felelősnek érezzük-e magunkat a körülöttünk élők személyiségének egészséges fejlődéséért?
Figyelmet érdemel a mai evangéliumi részlet első mondatának minden szava: „Ha testvéred vétkezik ellened, menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt!” Ebben az értelemben a mondás a személyes sérelemre vonatkozik. Az „ellened” szó azonban sok kéziratból hiányzik. Enélkül sokkal általánosabb a felszólítás. Vagyis akkor is meg kell inteni a testvért, ha bűne nem érint közvetlenül bennünket. 
Viszont minden kéziratban megtalálható a „négyszemközt” szó, tehát ügyelni kell arra, hogy a testvér meg ne szégyenüljön. Ügyelni kell arra is, hogy egyszerre érvényesüljön az igazság és a szeretet. És amit sohasem szabad elmulasztani: mindenekelőtt meg kell kérdeznünk a másikat, hogy a számunkra furcsának tűnő viselkedésének mi az oka, illetve háttere.
Mindenki vágyik az értékelésre. Tartsuk értékesnek a másikat, fogadjuk el olyannak, amilyen! Fejezzük ki nagy hálánkat azért, hogy minket is elfogad olyannak, amilyenek vagyunk, és segítsük egymást abban, hogy még jobbak, még értékesebbek lehessünk! Miközben az egymáshoz való tartozásunk szokásait figyelembe vesszük, és szabályait betartjuk, tiszteljük egymás szabadságát! Boldog az a család és az közösség, amelyben vigyáznak egymásra, és egymás életének terhét közösen hordozzák!