Minden nap az aktuális evangéliumról egy-egy videós elmélkedést teszünk közzé ITT.
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből (Jn 8,31-42)
Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: »Szabadok lesztek?«”
Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a fiú ottmarad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket, akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.”
Erre közbevágtak a zsidók: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem, amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit atyáitok tettek!” Ők azonban tovább erősködtek: „Mi nem vagyunk törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten.”
Jézus azonban megállapította: „Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az Isten küldött engem.”
Ezek az evangélium igéi.
Nagyböjt 5. hete, szerda – Jn 8,31-42
Isten gyermekeinek szabadságában élünk-e?
II. János Pál pápa szerint, ha az egész Szentírásból csak egyetlen mondat maradhatna fenn az utókorra, ő azt választaná, hogy: „az igazság szabaddá tesz benneteket.” Jézus mondta ezt a mai evangélium szerint: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor… megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” Néhány mondattal később pedig így folytatta: „mindaz, aki bűnt cselekszik, az szolgája a bűnnek… Ha viszont Isten Fia szabaddá tesz titeket, akkor valóban szabadok lesztek.”
Jézus értelmezésében az igazság nem csupán az ő tanítása, hanem egyben az ő személye is. Tehát Ő Maga az Igazság, sőt ezzel együtt Ő az Út és az Élet is, amely az igazság megismeréséből és követéséből fakad. Tehát aki Jézus tanítása szerint él, az az igazságban jár, és eljut az üdvösségre. Elválaszthatatlan egymástól az igazság, a szabadság, a boldog élet és az üdvösség.
Jézus világosságot hozott. Utat mutat, és új életet ad nekünk. Azonban csak azoknak a szívéből tudja eloszlatni a sötétséget, és csak azoknak tud új életet adni, akik kinyitják előtte a szívüket; akik engedik, hogy az ő világossága átjárja az életüket. Azoknak tudja az élet örömét ajándékozni, akik engedik, hogy a szívükből elvegye a reménytelenséget és a keserűséget, amely a bűnös élet következménye.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mindnyájan vétkeztünk, és hogy bűneinktől egyedül Jézus tud megszabadítani minket, mégpedig a szentgyónás által.
A szentgyónásban a Szentlélek megtisztítja szívünket; eltávolít a szívünkből minden aggályosságot és félelmet; megerősíti Istenbe vetett bizalmunkat, és arra bátorít, hogy Istent atyánknak tekintsük; vagyis gyermeki, bizalommal teljes szeretettel tölt el minket Isten iránt .
Jézust a meg nem osztott szív tiszta cselekvésével kell követni. Csak a tiszta szív tudja befogadni az Istent. Ha bensőnkben szabaddá válunk minden bűnös vágytól, akkor semmi gátja nem lesz haladásunknak. Ha semmi másra nem törekszünk, csak arra, hogy Isten tetszésére és felebarátaink javára éljünk, akkor örvendhetünk belső szabadságunknak.
Aki csak önmagának él, és hajszolja a földi élvezeteket, az hazugságban és a bűn szolgaságában él. Ha az ilyen ember őszinte lenne, akkor elismerné, hogy csupán keresi, de nem találja meg a boldogságot.
Aki viszont engedi, hogy Jézus megszabadítsa a bűn szolgaságából, az megszabadul az önzéstől, és örömmel adja át magát az Igazság (vagyis Krisztus) szolgálatára. Ebben teljesedik ki az Isten gyermekeinek szabadsága (vö. Róm 8,21), amelyre az egész teremtett világ sóvárogva vár (vö. Róm 8,19). Az ilyen ember nemcsak ebben a földi életben lesz boldog, hanem az örök életben is.