Húsvét 4. vasárnapja B – „Jó Pásztor vasárnapja”. Egyben a „Hivatások Világnapját” is ünnepeljük. ApCsel 4, 8-12; 1Jn 3,1-2; Jn 10,11-18
Jézus felszólítását követve közösen kérjük „az Aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásra” (Lk 10,2). Imádkozzunk élő lelkipásztorainkért is, valamint elhunyt lelkipásztoraink üdvösségéért!
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy mi, Jézusban, a jó Pásztorban hívők jó pásztorai vagyunk-e a ránk bízottaknak?
Hogy milyen a jó pásztor, amilyennek nekünk is lennünk kell, azt Jézus példájából és a mai evangéliumból tanulhatjuk meg.
„A jó Pásztor életét adja a juhaiért”. A Jézus iránti bizalmunk alapja az Ő irántunk való végtelen szeretete. Ezt azzal bizonyította, hogy életét adta értünk. Nemcsak a földi életét, hanem az isteni életét is nekünk adja.
J
ézus azt mondja: „Ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem”. Ez kölcsönös ismeretet jelent. Nemcsak Jézus ismer minket, hanem nekünk is egyre jobban ismernünk kell Őt.
Tudjuk, hogy Jézus az Atyától kapott juhait Péterre és az ő utódaira bízta. Ők kapták a bűnök megbocsátásának hatalmát, amellyel feloldoznak bűneinktől, hogy a Szentlélek által kapcsolatba kerüljünk a feltámadott Krisztussal és az Atyával, illetve megerősödjünk a Velük való személyes kapcsolatunkban. Csak a papok képesek bemutatni Krisztus egyetlen áldozatát, melynek gyümölcseként Krisztus testét és vérét vehetjük magunkhoz. Ezáltal is megerősödünk a Jézussal való személyes kapcsolatunkban, sőt egységre juthatunk mindhárom Isteni Személlyel: „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja őt. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” (Jn 14,23)
„Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók.” Ez azt jelenti, hogy a végcél nem a Katolikus Egyház, sem az Ortodox, sem akármilyen más gyülekezet, hanem az Atya országa. A legfőbb Pásztor maga az Atya. Így lehet Jézus egyben az Isten Báránya is.
Azt is mondja Jézus, hogy: „Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet… Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda”.
Jézus nemcsak egykor a kereszten adta oda értünk az életét, hogy megváltson, hanem mindennap adni akarja. Az a hivatásunk, hogy befogadjuk a Jézus által nekünk adott életet, és adjuk oda életünket Neki, hogy rajtunk keresztül adhassa magát szeretteinknek. Ha Jézust igazán követni akarjuk, akkor jó pásztori lelkületét nekünk is gyakorolnunk kell. Elsősorban a ránk bízottaknak adjuk életünket. De irgalmassággal kell segítenünk az elesetteket, a magukra maradottakat, a kitaszítottakat, a szegényeket és a betegeket is. Jézus ezt kéri tőlünk, és azt fogja számon kérni az utolsó ítéletkor is, hogy jó pásztorként gondosan legeltettük-e az ő bárányait, akiket ránk bízott.
Kérjük Jézust, a jó Pásztort, hogy segítsen minket, hogy mi is jó pásztorai lehessünk a ránk bízott juhainak, mint jó bojtárok, mert csak így üdvözülhetünk!