Szent Család vasárnapja – Kol 3,12-21; Lk 2,41-52
Igyekszünk-e segíteni egymást saját családunkban, közösségünkben a Szentlélekkel együttműködve?
Karácsony ünnepe után az új polgári év kezdete előtt a Szent Család példáját tartsuk szemünk előtt, és a Szentlélekre figyelve igyekezzünk segíteni egymást!
A szentatyák részletesen kifejtették, hogy a család tagjai külön-külön hogyan hasonlítsanak a három személyű egy Istenre, aki a maga képére és hasonlatosságára alkotta az embert. Az apa a mennyei Atya gondviselését utánozza, ahogy szent József is tette! A gyerekek és a család minden tagja a Fiúra hasonlítson, aki nemcsak a mennyei Atyának fogadott szót, hanem Máriának és Józsefnek is! A feleség pedig különösen a Szentlelket kövesse, de természetesen a közösség többi tagja is!
A mai szentlecke arra buzdít minket, hogy: „Krisztus igéje éljen bennetek gazdagon!” Továbbá azt is kéri mindnyájunktól, hogy: „öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak… Legfőként pedig szeressétek egymást,… Legyetek hálásak!” Ne felejtsük el kifejezni hálánkat a másik szolgálatáért és türelméért, megköszönve mindent egymásnak és az Istennek!
Állandóan törekedjünk egymás megértésére, a türelmes és figyelmes szeretetre! Tanuljuk meg, hogy mikor szükséges valamit meglátni, és mikor nem érdemes valamit észrevenni. Valamint hogy mit érdemes szóvá tenni és mikor szükséges hallgatni, sőt elhallgatni. És legfőképpen segítsük egymást Isten saját életünkre vonatkozó akaratának felismerésében és teljesítésében.
A szülők nemcsak gyermekeik személyes fejlődéséért felelősek, hanem a házastársukért is. Gyermekeik személyes kapcsolatainak kialakulását és későbbi fejlődését alapvetően meghatározza, hogy gyermekkoruk első éveiben milyenek voltak a szülőknek egymással és a gyermekeikkel való kapcsolataik.
Hogy mennyire lesz boldog az új évünk, az attól is függ, hogy milyenek lesznek a kapcsolataink közösségünk tagjaival. Hiszen életünk kapcsolatokból áll, és amilyenek a kapcsolataink, olyan értékes az életünk. De mindez attól függ, hogy milyen a kapcsolatunk a három isteni személlyel, külön-külön az Atyával, a Fiúval, és nem utolsó sorban a Szentlélekkel. Ne feledjük, hogy a Szentlélek a kapcsolatok éltetője nemcsak a Szentháromságban, hanem közöttünk is!
Legyünk mindig lelkes emberek! Igyekezzünk kérni és követni mindenben a Szentlélek indításait! A Lélek teremti meg és élteti a közösséget. Ő köti össze a közösség tagjait. A Lélek és a szeretet szorosan egymáshoz tartoznak. A szeretet nemcsak a legmélyebb és legértékesebb emberi érzelem és akarati törekvés, hanem egyben a lelkünk legértékesebb ajándéka is. Válságos helyzeteinkben a Szentlélektől kérjük a bölcsességet, a szeretetet és a lelkierőt a megújuláshoz!