A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe – Jn 3,13-17
Hogyan és miért érdemes vállalnunk saját keresztünket?
Nagy Konstantin császár Krisztus sírja fölé bazilikát építtetett, amelyet 335. szept. 13-án (?14-én?) szenteltek fel. Másnap felmutatták a népnek a Szent Kereszt ereklyét. Ez volt az első felmagasztalása a Szent Keresztnek, amely korábban a gyalázat és a megbélyegzés, a megkínzás, valamint a halálos ítélet kegyetlen eszköze volt. Számunkra viszont Krisztus keresztje Isten szeretetének, a bűn, illetve a halál fölötti győzelmének a jele.
A kereszt arra is emlékeztet, hogy mi sem élhetjük le életünket áldozatok nélkül. A mi keresztünk abból áll, hogy körülményeink, egészségi állapotunk, kapcsolataink nem úgy alakulnak, ahogy mi szeretnénk.
A kereszt vállalásával bizonyíthatjuk szeretetünket Isten, valamint egymás iránt. Ez a feltétele annak, hogy Krisztushoz tartozzunk.
De csak akkor leszünk képesek saját keresztünket mindennap fölvenni, és szeretettel hordozni, ha minél többször hittel nézünk fel Krisztus keresztjére, és belőle merítünk erőt.