Szeptember 24. Szent Gellért püspök vértanú
Hiszünk-e Isten gondviselésében?
Gellért 980-ban született Velencében. Bencés szerzetesként 1015-ben a Szentföldre akart menni, de egy hajótörés miatt Magyarországra jött. Mór pécsi püspökkel és Asztrik pécsváradi apáttal együtt Székesfehérváron meglátogatták István királyt, aki Nagyboldogasszony ünnepére őt kérte fel az ünnepi beszédre. Ő latin nyelven úgy beszélt a Napba öltözött asszonyról, hogy a király ez után megkérte, hogy legyen az akkor 8 éves fiának, Imrének a nevelője. Az esztergomi palotában 7 évig tartó nevelői munka után Bakonybélbe vonult vissza remeteségbe. 1030-ban püspök lett, István király pedig a csanádi egyházmegye megszervezését bízta rá.
Első királyunk halála után utóda (Péter király) olyan súlyos hibákat vétett az uralkodásban, hogy elűzték őt. Hatalmi túlkapásai miatt fellázadt a Körösök vidékének ura (Vata), 
és ő akart lenni a király. Ez a lázadás azonban egyre inkább egy pogány lázadás színezetét öltötte magára, s mi több, országszerte egyre jobban terjedt. De helyette 1041-ben a mai Heves megyében birtokos Aba Sámuelt, István király nádorát és rokonát tették királlyá. Azonban ő is alkalmatlannak bizonyult a kormányzásra.
A higgadt, óvatos mérsékletet tartó püspökök, papok, illetve államférfiak (Gellért csanádi püspök vezetésével) az ország érdekeit képviselni tudó, és István király örökségét méltóképpen tovább örökíteni képes király után néztek. Mivel az országban erre a feladatra nem találtak alkalmas embert, követséget küldtek az akkori Lengyelországhoz tartozó Kievbe a megvakított Vazul fiához, András herceghez, aki hajlandónak mutatkozott a hazatérésre.
Miközben András herceget, valamint kíséretét 1046-ban Abaújváron ünnepélyesen fogadták, Gellért püspök is elindult nagy papi kísérettel András herceg fogadására. A mai Gellért-hegy dunai átkelőhelyénél egy lázadó csapat rájuk támadt. Püspöktársai a kőzáporban meghaltak. A még életben maradt Gellértet taligára tették, a hegyről letaszították, majd mellét dárdával átütötték, ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották.
Éppen őt gyilkolták meg, aki a Péter király ellen szövetkezett, illetve az Andrást visszahívó párt támogatója volt. Lehetséges, hogy a velencei születésű Gellértet a szintén velencei származású Péter hívének tekintették, és ezért végeztek vele oly kegyetlenül. Ugyanígy bántak az egri Bőd, valamint a nyitrai Beszter püspökökkel is. Gellért és társai vértanúhalála után csak három püspök maradt az országban, köztük Benedek, illetve Mór.
Bármilyen nehézségek támadnak egyéni vagy közösségi életünkben, ne veszítsük el reményünket! Bízzunk a gondunkat viselő Istenben!
Adjunk hálát Istennek szent Gellértért, múltbéli, valamint jelenlegi püspökeinkért, és azokért, akik életüket is készek feláldozni üdvösségünkért! Mi magunk is azt tartsuk a legfontosabbnak, hogy üdvözüljünk!