Évközi 7. vasárnap – Mt 5,38-48
Hogyan lehet szeretni ellenségeinket?
Jézus folytatja tanítását a világmindenség alaptörvényéről, a tökéletes szeretetről. A mai evangéliumban azt mondja, hogy: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt”. A tökéletes szeretet forrása, valamint mintája a Mennyei Atya: „Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok”!
Higgyünk abban, hogy Isten szeret minden embert! Nem csupán nekünk akar jót, hanem minden embernek (még ellenségeinknek is). Azt kéri tőlünk, hogy úgy viszonozzuk az ő szeretetét, hogy tovább adjuk embertársainknak. Ráadásul ezt ne a viszonzás reményében tegyük! Ne azért tegyünk jót másokkal, mert ők szimpatikusak számunkra, vagy megérdemlik a szeretetünket, hanem azért, mert Isten akarja, hogy szeressük még ellenségeinket is (okos, áldozatos szeretettel).
Az ilyen szeretetünknek indító oka, mozgatója tehát Isten, a Vele való bensőséges kapcsolatunk. Ő nekünk is megadja az önzetlen szeretet képességét. Ő tesz minket képessé arra, hogy a megfelelő tanulságok levonása után megbocsássunk azoknak, akik ellenünk vétettek.
Az ellenség szeretete nem érzelem, hanem elhatározás és emberi akarat kérdése. De pusztán emberi erővel nem teljesíthető. Istentől kapunk képességet hozzá. A mások felé irányuló önfeláldozó szeretetet a Szentlélek élteti, ahogy az Atya, illetve a Fiú egymás iránti szeretetét is.
Ne tápláljunk hamis illúziókat! A sátán áll minden ellenségeskedés mögött. Ha a szeretet átváltoztatná a gyűlöletet szeretetté, akkor Jézus nem halt volna meg. Hiszen senkiben sem volt nagyobb szeretet, mint Jézusban, akire mégis kimondhatatlan gyűlölettel rontottak rá, megkínozták, kivégezték (ártatlanul és igazságtalanul). Ő az ellenségeskedést a halálával győzte le.
Ezért ne féljünk! Ha valaki fél és elrejtőzik vagy esetleg menekül, az megkettőzi ellensége bátorságát, ezzel pedig üldözésre csábítja őt. Gyengesége által cinkos lesz a másik vadságában. Ezért szükséges megküzdeni ellenségünkkel, de nem az ő fegyvereivel, sem az ő indulatosságával! Az ellenségünk magatartása kiszámítható, mivel ő mindig rosszat akar nekünk. Okos magatartásra van szükségünk.
Ne feledjük, hogy akkor tudjuk szeretni ellenségeinket és nekik megbocsátani, ha magunkban Isten életét éljük! Ezért törekedjünk egyre szorosabb egységre az Atyával, a Fiúval a Szentlélekben!