Hamvazószerda utáni csütörtök – Lk 9,22-25
Tudjuk-e, hogy mi az életünknek és a nagyböjti gyakorlatainknak a célja?
Életünk célja az, hogy üdvözüljünk. A mai evangéliumból megtudhatjuk, hogy egyedül Krisztus útján, Krisztust követve üdvözülhetünk. Krisztus követése pedig a keresztjeink mindennapi vállalását jelenti: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl mindennap a keresztjét, és úgy kövessen engem”! Jézus a kereszthalálával váltott meg minket. Ezen az úton mehetett be a dicsőségbe, ahogy feltámadása után az emmauszi tanítványoknak is magyarázta.
A nagyböjt folyamán azért van szükség az önmagunk legyőzésének a gyakorlataira, hogy készséget és jártasságot szerezzünk Isten akaratának a teljesítésére, saját keresztünk vállalására, valamint az emberek iránti áldozatos szeretetre.
Assisi Szent Ferenccel együtt kérhetjük mi is Jézustól, hogy segítsen minket úgy szeretni és szenvedni, ahogy Ő szeretett, illetve szenvedett értünk.
Kérjük a Szentlélek segítségét, hogy minden szenvedésünket úgy ajánljuk fel a magunk és szeretteink javára, hogy szenvedéseinkből egy csöpp se vesszen kárba!