Húsvét 6. hete, kedd – ApCsel 16,22-34; Jn 16,5-11
Miért mondta Jézus, hogy: „Jobb nektek, ha én elmegyek”?
A válni készülő házastársak közhely-mondata, hogy: „Neked is jobb, ha elválunk”. Csakhogy Jézus nem az elválásra gondolt, mert a főpapi imájában azt mondta: „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol vagyok” (Jn 17,24).
Jézus azért megy el, hogy még jobban velünk lehessen. Az ő elmenetele a feltétele annak, hogy az Atyával együtt elküldje a Szentlelket, Aki egyedül Jézus halála, valamint megdicsőülése után jöhetett el.
A Szentlélek által Jézus jobban velünk, sőt bennünk van. Megvalósul az is, amit nem sokkal előbb mondott, hogy: „Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Én is szeretni fogom…” (Jn 14,21). A Szentlélek kapcsol össze minket az Atyával és a Fiúval.
Amikor Jézus felsorolta, hogy mi lesz a Szentlélek tevékenysége, a következőket mondta: „Amikor eljön, meggyőzi majd a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. A bűnről: mert nem hittek bennem. Az igazságról: mert az Atyához megyek, és már nem láttok engem. Az ítéletről: mert a világ fejedelmét már elítélték”.
Jézus szerint az a bűn, ha valaki nem hisz abban, hogy: „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). A Szentlélek meggyőz arról, hogy a vétkeink eltávolítanak minket Istentől, ugyanakkor bűnbánatot ébreszt bennünk, amely szeretetből fakad. A farizeusok legnagyobb vétke az volt, hogy magukat tökéletesnek tartották, azaz nem ismerték el, hogy ők nem tökéletesek.
A Szentlélek „meggyőzi majd a világot… az igazságról”. Jézus azért megy az Atyához, hogy közbenjárónk legyen. A földre is azért jött, hogy Megváltónk, illetve Üdvözítőnk legyen, vagyis kiszabadítson minket az elesettségünk rabságából.
A Szentlélek meggyőzi a világot az ítéletről, amely már megtörtént, hiszen Jézus győzött a gonoszság felett, ennek következtében Isten kegyelme kiárad ránk.
Ez valósult meg Pálék igehirdetése által is.
Miután a börtönőr egész háza népével együtt elismerte a bűnt, hogy igazságtalanul ítélték el Krisztust. Ezzel elfogadták az Igazságot, a Szentlélek felmentő ítéletében részesültek. Ez volt örömük forrása.
Ha elfogadjuk az Igazság Lelkét, akkor Ő a mi értelmünket is megvilágosítja, hogy felismerjük hitetlenségünket Isten szeretetével szemben. Ezzel együtt felismerjük azt is, hogy az Isten igazságossága, valamint az ő irgalmas szeretete elválaszthatatlan egymástól. Ha megbánjuk minden botlásunkat, akkor irgalmas ítéletben lesz részünk. Ennek eredményeként megtapasztaljuk azt az örömet, amelyet Isten azoknak tud adni, akik megnyitják Előtte a szívüket.