Július 11. Szent Benedek – Mt 19,27-29
Miben kérhetjük Szent Benedeknek, Európa fővédőszentjének közbenjárását?
Amikor VI. Pál pápa 1964-ben a Nursiai Szent Benedeket (aki 480 körül született és 547. március 21-én hunyt el) Európa fővédőszentjének nyilvánította, egyrészt hangsúlyozni akarta, hogy Benedeknek és követőinek jelentős szerepük volt Európa megtérítésében és kultúrájának kialakításában, másrészt közbenjárását is kérte Európa újra evangelizálásához.
Annak, hogy az imént hallott evangéliumi részlet a mai szentmisébe került, két oka van. Az egyik, hogy szerepe volt Benedek hivatásának kialakulásában. Amikor ugyanis Benedek Rómában nevelkedve megdöbbenéssel látta az akkori rómaiak léha és züllött életét, alig tizennégy évesen (egyedül szeretett dajkája tudtával) a mai evangéliumi részlet hatására menekült a hegyek közé, hogy Isten útján maradhasson. A másik ok pedig Jézusnak a Péter kérdésére adott válasza, és ennek sajátos értelmezése volt.
Az a minden, amit Péter és társai elhagytak, konkrét személyeket, tárgyakat és életkörülményeket foglalt magában, amelyek – lehettek azok bármilyen szegényesek és szűkösek – számukra a mindent jelentették. Amikor Péter a jutalom felől érdeklődött, ugyanígy konkrét javakra, előnyökre, tisztségekre gondolt.
Meg kell azonban említeni, hogy Péter a Jézushoz intézett kérdését csak azután tette fel, miután fenntartások nélkül mindent elhagytak. Tehát nem számító anyagiasságból kérdezte, hiszen jól tudta, hogy Istennel nem lehet alkudozni és kereskedni. De lehetséges, hogy miután már egy ideje követték Jézust, felmerült bennük akár mások érdeklődése nyomán is a jutalom kérdése. Jézus soha senkinek nem ígért semmit erre a földi életre, semmi földi jót vagy előnyt, egyedül az örök életet. Jézus válaszában eredetileg a „százannyi” az örök életet jelentette. Ezt azonban a nem zsidó környezetben már nem értették. A szentírás-kutatás kimutatta, hogy az eredeti szövegben nem szerepelt az „ezen a világon” kapott testvér, nővér, anya, otthon. Ezek később kerültek a szövegbe, és magyarázatul tették hozzá, hogy: „ráadásul az örök életet”. Jézus eredetileg csak az örök életet ígérte. Így viszont az a benyomása támadt az olvasónak, mintha két dologról lenne szó: a „százannyi” jelentené az „e világra” kapott javakat, az „örök élet” pedig az eljövendő életet. Egy keresztény kéz aztán a „százannyit” kezdte saját tapasztalatával kifejteni. Jézus követői ugyanis hamar megtapasztalták, hogy az Egyházban már ebben a földi életben testvéreket, atyákat és anyákat kapnak, és földeket is, hiszen bárhová mentek, keresztény testvéreiknél otthonra találtak. Benedek és követői is ezt tapasztalták meg, és ezért is került ez az evangéliumi részlet a mai ünnepre.
Szent Benedektől azt kérhetjük, hogy segítse Európában – és hazánkban is (!) – az Evangélium szerinti élet megújítását, és hogy egy nagy családot alkothassunk, melyben otthon érezhetjük magunkat a mennyei Atya gyermekeiként, valamint Krisztusnak és egymásnak a testvéreiként!