Augusztus 11. Szent Klára – Jn 15,4-10
Fontosnak tartjuk-e megismerni, elfogadni és viszonozni Istennek irántunk való szeretetét?
A mai evangéliumi részlet Jézusnak azzal a mondatával kezdődik, hogy: „Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok”. Azért illik ez a mai ünnephez, mert Klára és nővértársai úgy akarták és ma is úgy akarják átadni magukat Krisztusnak, hogy gondolatvilágukban, érzéseikben és vágyaikban mindig azt szeretnék átélni, amit Krisztus: ahogyan Ő gondolkodik, ahogyan Ő érez, és azt akarják tenni, amit Ő akar.
Jézus megmondja az ő szeretetében való megmaradás feltételét is: „ha teljesítitek parancsaimat”. A szeretet tehát nem merülhet ki érzelmekben és szavakban. A szeretet kifejezése elsősorban a parancsok teljesítése kell, hogy legyen. Jézus maga is úgy tanúsította szeretetét az Atya iránt, hogy elvállalta és teljesítette az Atyától kapott küldetését. Az Atya iránti szeretetét pedig legfőképpen a keresztáldozat vállalásával mutatta ki.
Úgy kell élnünk a mindennapokban, hogy gondolataink, érzéseink, vágyaink egyek legyenek Jézuséval. Mindennapi teendőink teljesítése pedig az iránta való szeretetünk kifejeződése és megvalósulása legyen. Örömünk oka pedig az, hogy egészen megtesszük az Atya akaratát, és ezzel megmaradunk Isten szeretetében.