Évközi 27. hét, csütörtök – Lk 11, 5-13
Milyenek a kérő imáink? Mennyire vagyunk megfontoltak, alázatosak és állhatatosak? Ha csak egyetlen dolgot kérhetnénk Istentől, mi lenne az?
A kérő ima az Isten iránti bizalmunk jele. Az Úr imája, a Miatyánk csupa kérés! Ha kérünk valamit Istentől, egészen biztos, hogy meghallgatja. De nem biztos, hogy akkor és úgy teljesíti, ahogyan azt várnánk. Mert:
lehet, hogy nem válna javunkra, amit kérünk,- lehet, hogy jó és hasznos, amit kérünk, csak még nincs itt az ideje, hogy megkapjuk. Ilyenkor továbbra is tartsunk ki az érte való könyörgésben,
- az is lehet, hogy Isten nagyobb dolgot akar adni, mint amit kérünk,…stb.
A mai evangéliumi részlet záró mondata arra utal, hogy Isten nem csak különféle ajándékokat akar adni, hanem minden ajándékában önmagát akarja adni az embernek, mégpedig egészen és teljesen: „mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”
Leginkább ezt kérjük! Ez maga az üdvösség.