Advent 2. hete, csütörtök – Mt 11,11-15
Vállalunk-e tudatosan önmegtagadásokat Isten országáért?
Értjük-e Jézusnak azt a mondatát, hogy: „A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg”?
Bizonyára tudjuk, hogy a mennyek országa kifejezés alatt a nem zsidó környezetben használt Isten országát, Isten uraságát, Isten uralmát értjük.
Nemcsak a külső erőszakkal szembesülünk, amikor az Isten uralmát akarjuk érvényre juttatni magukban. Nagy szükségünk van belső erőszakra, vagyis az önlegyőzésre, az önmegtagadásra, amely következetes és megalkuvás nélküli küzdelmet jelent a bűnnel és a külső erőszakkal szemben.
Ha szelídek és békések akarunk maradni, vigyázzunk arra, hogy ne adjunk magunkban teret a negatív indulatoknak!
Kövessük Szűz Mária és Szent József példáját, akik a szálláskeresés közben az emberek szívtelensége miatti kesergés és háborgás helyett Isten szelíd és alázatos szolgáiként nagy szeretettel készültek Jézus érkezésére! Tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, a többit pedig bízzuk a gondviselő Istenre!