Évközi 21. hét, kedd – Mt 23,23-26
Kerüljük-e a végleteket (a lanyhaságot, illetve a túlbuzgóságot)?
A mai evangéliumban Jézus az aránytévesztés miatt korholta a farizeusokat: „elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget”.
Az igazságosság azt kívánja, hogy mindenkinek megadjuk azt, ami megilleti őt. Jézus megfogalmazásában ez az aranyszabály: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták” (Mt 7,12).
Az igazságosság, valamint az irgalmasság összetartozik. Az az igazság, hogy nem vagyunk makulátlanok, ezért mindnyájan rászorulunk Isten irgalmasságára. De Isten irgalmát akkor nyerhetjük el, ha mi is irgalmasok vagyunk.
A túlbuzgó ember önmagát is megtévesztheti. Beleélheti magát olyasmibe, ami nem igaz, másokkal szemben pedig túl szigorú mércét alkalmaz, amely távol áll a szeretettől. Ez igazságtalansághoz és kegyetlenséghez vezet. Aquinói Szent Tamás találóan mondta, hogy: „Az igazság szeretet nélkül kegyetlenség, a szeretet igazság nélkül rombol”.
Szeretet nélkül:
- az igazságosságra törekvés kegyetlenné tesz.
- a kötelesség elkedvetlenít, mert teherré válik.
- a felelősség kíméletlenné tesz.
- a kedvesség képmutatóvá tesz.
- az okosság számítóvá, önzővé, kapzsivá tesz.
- a rendre való törekvés kicsinyessé tesz.
- a becsületességre törekvés kevéllyé tesz.
- a hit fanatikussá tesz.
- az élet értelmetlenné válik.
A hűség elsősorban állhatatos kitartást jelent egy személy vagy valamilyen feladat mellett. A hűség jóval több mint kötelesség-teljesítés. Magába foglalja azt is, hogy a magamban, illetve a másikban végbemenő változások ellenére is kitartok a másik mellett. A hűség magába foglalja a megbocsátás készségét mások hűtlensége esetén is.
A hűség éltetője, forrása a szeretet. A hűtlenség oka pedig a szeretet hiánya. A hűség az igaz szeretet próbája. Ezért hangsúlyozza Jézus: „Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében” (Jn 15,9-10).
A szeretet ad értelmet mindennek. Minden munkánknak csak akkor van értelme, ha szeretetből tesszük. Adódhatnak azonban olyan helyzetek az életünkben, amikor úgy érezhetjük, hogy minket nem szeret senki, a szeretetünket pedig elutasítják. Vigyázzunk arra, hogy bennünk ilyenkor se szűnjék meg a szeretet!
„A gonoszság megsokasodása miatt sokakban kihűl a szeretet, de aki mindvégig kitart, az üdvözül” (Mt 24,12-13).