8. évk. hét, péntek – Mk 11, 11-26 – Milyen hatással van életünkre a hitünk? (Milyen gyümölcsöket terem?)
Egyáltalán nem volt jellemző Jézusra, hogy megátkozzon egy fügefát, amiért nincs rajta gyümölcs. Ráadásul Márk megjegyezte, hogy „még nem is volt itt a fügeérés ideje”.
Jézus tettének megértéshez és a magunkra való alkalmazásához tudnunk kell, hogy a fügefa „megátkozását” a templom megtisztítása követte. A kiszáradt fügefa a zsidó templomi szertartásoknak a Jézus idejére jellemző terméketlenségét jelképezte. 
Márk ennek a két eseménynek az összekapcsolásával arra szerette volna ösztönözni a Krisztusban hívőket, hogy elgondolkozzanak hitük mélységén.
A terméketlen fügefa a hit „terméketlenségét”, a gyümölcsök nélküli életet jelképezi. Az önző ember önmagának él, senkinek nem segít, semmit nem ad a sajátjából, nem akar senkiről gondoskodni. Azt vallja, hogy „én önmagamnak élek, az a fontos, hogy nekem ne hiányozzon semmi, a többiek pedig boldoguljanak, ahogy tudnak!”.
Az igazi hit nyitott mások felé, segítőkész, jóakaró és megbocsátó. Jézus arra figyelmeztet, hogy a vallásosság felszínes formaságaival szemben olyan mély hitre van szükség, amely hegyeket mozgat meg. Márk evangélista Jézus szájába merész szavakat adott, amikor azt mondatta vele, hogy a mustármagnyi hittel rendelkezők olyat is képesek lesznek megtenni, ami lehetetlennek tűnik, és bármit megkapnak, amit imájukban kérnek. Mert aki hittel kér, az csak azt kéri, ami megegyezik Isten akaratával. Az megérti azt is, hogy Isten a mi közreműködésünket is igényli ahhoz, hogy csodát tegyen. Nemcsak arra kell kérni Istent, hogy nekünk megbocsásson, hanem a mások számára történő megbocsátásunkra is szükség van ahhoz, hogy ők is bocsánatot nyerjenek. Isten nem engedi, hogy nagylelkűségben felülmúljuk őt. Ha mi képesek vagyunk megbocsátani azoknak, akik ellenünk vétettek, és ráadásul kérjük számukra is Isten bocsánatát, (mint Jézus tette a kereszten), akkor Isten az ellenünk vétők bűneit is megbocsátja, ha ők is bocsánatot kérnek.
NB! Minden életkornak megvannak a hitből fakadó megfelelő gyümölcsei. Jézus arra figyelmeztet, hogy neki joga van bármikor számon kérni a hit gyümölcseit, vagyis hogy vallásosságunk ne legyen terméketlen, gyümölcstelen. Jézus fellépésével eljött az ideje annak, hogy a bűnbánat gyümölcseit teremjük. Ez nem tűr halogatást. Azonnal kell cselekednünk, és nem szabad döntésünket későbbi időkre halasztanunk, mert az Úr most várja tőlünk, hogy mindenkinek megbocsássunk, hogy mi is bocsánatot nyerjünk.
Ha közelebb akarunk kerülni Istenhez, akkor kérnünk kell Isten bocsánatát, és az ő segítségét ahhoz, hogy mindenkinek meg tudjunk bocsátani. Aztán Istenre figyelve tegyük a jót, és akkor megtörténik a csoda: megteremnek bennünk és az ellenünk vétőkben is a bűnbánat gyümölcsei.